A Sipos-hegyi kilátóhoz vezető út rövid, de ezt ne keverjétek össze azzal, hogy könnyű is. A református templom vagy a József utcai sportcsarnok közeléből indulva gyorsan megérkezik az első komolyabb emelkedő, aztán a következő, majd még egy. A jó fonyódiak táblázni nem különösebben szeretnek, hiszen ők pontosan tudják, merre van. Nektek marad az ősi helyi navigációs szabály: ha elbizonytalanodtok, válasszátok a meredekebb utat. Előbb-utóbb jó eséllyel megérkeztek.
A hivatalos segítség egyébként a piros, majd a piros háromszög turistajelzés. A vasútállomástól nagyjából egy kilométeres út vezet a sportcsarnok érintésével a hegyre. A távolság nem nagy, de a szintemelkedés jelentős része rövid szakaszra koncentrálódik. Hőségben ezt minden egyes lépéssel érezni fogjátok.
Ne azért induljatok el, mert könnyű. Azért induljatok el, mert a végén bőséges jutalmat kaptok.
A Sipos-hegy 207 méter magas, vagyis a Balaton szintjéhez képest körülbelül száz métert emelkedik. A tetején álló, 15 méteres acéltornyot 1987-ben a Magyar Posta eredetileg távközlési átjátszótoronynak építtette. A helyiek sokáig egyszerűen Postás-kilátónak nevezték. Maga a szerkezet nem feltétlenül nyerne szépségversenyt a romantikus fa- és kőtornyok között, a külső csigalépcsőn felfelé haladva azonban ez gyorsan lényegtelenné válik.
Fent egyszer csak összeáll a kép. Nem csupán egy szép balatoni részletet láttok, hanem szinte az egész tavat. Nyugat felé belenézhettek a Keszthelyi-öbölbe, kelet felé tiszta időben kirajzolódik a Tihanyi-félsziget és az apátság két tornya, kivételes látási viszonyok között pedig Kenese irányáig követhető a víz. Szemben felsorakozik a Badacsony, a Szent György-hegy, a Gulács, a Csobánc és a Tóti-hegy. Alattatok ott van Fonyód, a kikötő, a házak és az utcák, a másik irányban pedig a Nagyberek lapos vidéke nyúlik el.
Kevés balatoni kilátópont mutatja meg ilyen érthetően a tó egész földrajzát. Innen látszik igazán, hogyan nyúlik el a Balaton kelet–nyugati irányban, hogyan sorakoznak föl az északi part tanúhegyei, és milyen különleges helyen ül Fonyód a két vulkanikus eredetű dombjával. Cholnoky Jenő földrajztudós szerint „ilyen tájképet nemigen látni többet Európában”. Fentről nézve nehéz lenne vele vitatkozni.
Nyáron ne délben akarjatok hősi halált halni. Induljatok inkább reggel vagy késő délután, vigyetek vizet, sapkát és lehetőleg zárt, kényelmes cipőt. A hegyen vannak árnyékos erdei szakaszok, de az emelkedőt a fák sem teszik vízszintessé. Eső után a meredekebb ösvények csúszhatnak, a torony külső lépcsője pedig tériszonyosoknak külön kis kihívás lehet.
A kilátó belépődíjas és szezonális nyitvatartással működik. Nyáron naponta látogatható, tavasszal és ősszel jellemzően csak hétvégenként, télen pedig zárva tart. Indulás előtt érdemes ellenőrizni az aktuális órákat, mert a hegytetőre természetesen zárás után is fel lehet sétálni, de magába a toronyba már nem biztos, hogy bejuttok.
Ha kényelmesebb megoldást kerestek, a hegyet szilárd burkolatú úton és lankásabb erdei sétaúton is meg lehet közelíteni. De ha az igazi, rövid és velős fonyódi változatot választjátok, induljatok a református templom felől, keressétek a jelzést, és kétség esetén menjetek fölfelé.
Útközben valószínűleg legalább egyszer felmerül majd, hogy ez rossz ötlet volt. Fent viszont a Balaton, a Badacsony és Fonyód teljes képe egyszerre áll össze – és hirtelen minden kaptató teljesen indokoltnak tűnik.
A kilátó aktuális szezonrendje a fonyódi önkormányzat hivatalos oldalán található. A jelzett útvonalat és a tömegközlekedési megközelítést a Magyar Természetjáró Szövetség adatlapja írja le. A jelenlegi belépő 1000 Ft felnőtteknek, 500 Ft diákoknak és nyugdíjasoknak; hatéves kor alatt ingyenes, de ezt indulás előtt érdemes újra ellenőrizni.
Kirándulások Fonyódról – fél naptól egész napig
Az összes kapcsolódó helyet egy oldalon, saját döntési segítséggel és közvetlen útvonalakkal rendeztük össze.
Kategória-kalauz megnyitása →