Fonyód nem nézőtér – több beleszólást a város polgárainak!
A demokrácia nem merülhet ki abban, hogy ötévente megválasztunk néhány képviselőt, majd a következő választásig legfeljebb figyelhetjük, hogyan döntenek helyettünk.
A képviselők természetesen azért kapnak felhatalmazást, hogy vezessék a várost, döntéseket hozzanak és vállalják az ezekkel járó felelősséget. De ebből nem következik, hogy a választóknak öt évig csak a néző szerepe marad.
Egy város nem kizárólag az önkormányzaté. Azoké is, akik itt élnek, itt dolgoznak, itt nevelik a gyerekeiket, itt fizetnek adót, vagy éppen évtizedek óta ide járnak vissza.
Mit várhatunk el egy képviselőtől?
Elsősorban azt, hogy valóban képviseljen bennünket.
Ne csak akkor találkozzunk vele, amikor szavazatot kér. Legyen elérhető, válaszoljon a kérdésekre, indokolja meg a döntéseit, és időnként maga is kérdezze meg az embereket arról, milyen problémákat látnak a városban.
Egy képviselő munkájának nem az a legfontosabb mércéje, hogy hány rendezvényen jelent meg vagy hány fényképen szerepelt. Sokkal fontosabb, hogy milyen ügyeket vitt be a testület elé, hogyan szavazott, milyen eredményeket ért el, és mit tett akkor, amikor egy döntés nem úgy sikerült, ahogyan ígérte.
A számonkérhetőség nem támadás. A választott tisztség természetes része.
Évente legalább egyszer minden képviselő közzétehetne egy rövid, közérthető beszámolót:
- milyen javaslatokat tett;
- milyen ügyeket képviselt;
- hogyan szavazott a fontosabb kérdésekben;
- mit sikerült megvalósítania;
- mi nem sikerült, és miért;
- mit szeretne elérni a következő évben.
Nem több tucat oldalnyi hivatali nyelvre van szükség. Néhány világos mondatra, amelyből kiderül, hogy az adott képviselő mit tett a városért.
A városi ügyek nem lehetnek pártpolitikai meccsek
Egy országos politikai vitában természetes, hogy pártok és világnézetek ütköznek. Egy kisváros mindennapi működésében azonban sok kérdésnek semmi köze ahhoz, ki melyik pártra szavazott.
Egy járda nem baloldali vagy jobboldali. Egy játszótér, egy kulturális rendezvény, egy strand, egy kátyú, egy télen is nyitva tartó közösségi hely vagy egy működő parkolási rendszer sem az.
A képviselő feladata nem az, hogy minden helyi kérdésben automatikusan valamelyik politikai oldal álláspontját ismételje. Meg kell hallgatnia az érveket, meg kell ismernie a helyiek véleményét, és az alapján kell döntenie, hogy mi szolgálja Fonyód érdekeit.
Ehhez időnként a saját táborával is vitatkoznia kell. Aki erre nem képes, az nem a várost képviseli, hanem egy politikai fegyelmet hajt végre.
Fonyód túl kicsi ahhoz, hogy pártpolitikai lövészárkok között veszítsük el a jó ötleteket. Ugyanakkor elég nagy ahhoz, hogy átlátható, kulturált és részvételen alapuló helyi közéletet működtessen.
Legyen egy keret, amelyről a fonyódiak dönthetnek
Nem arról van szó, hogy a város teljes költségvetését lakossági szavazásra kellene bocsátani. A pénzügyi működéshez szakértelem, felelősség és hosszú távú tervezés szükséges.
De évente el lehetne különíteni egy előre meghatározott összeget, amelynek felhasználásáról közvetlenül a fonyódiak döntenének.
Ez lehetne például egy 10–30 millió forintos részvételi költségvetés. A helyiek ötleteket nyújthatnának be, az önkormányzat pedig megvizsgálná, hogy azok jogilag és műszakilag megvalósíthatók-e. A megfelelő javaslatok közül ezután a város polgárai választhatnának.
Ilyen célok kerülhetnének szavazásra:
- kisebb közterületi fejlesztések;
- kulturális és családi programok;
- civil szervezetek kezdeményezései;
- sport- és ifjúsági projektek;
- kutyás vagy kerékpáros fejlesztések;
- közösségi kertek és zöldítési programok;
- téli közösségi események;
- helyi értékek megőrzése;
- olyan apró változtatások, amelyekre a nagy költségvetési döntések között soha nem jut figyelem.
Ebből nemcsak néhány új pad vagy rendezvény születne. A fonyódiak azt is megtapasztalhatnák, hogy az ötleteikből kézzelfogható eredmény lehet.
A beleszólás nem csak szavazás
A részvételnek több formája is lehetne.
Lehetnének rendszeres, valóban nyitott városi fórumok, ahol nem kész döntéseket jelentenek be, hanem még időben kérdezik meg az embereket. Fontosabb fejlesztéseknél rövid, közérthető online kérdőívek készülhetnének. A képviselők tarthatnának meghirdetett fogadóórákat, amelyek időpontját és eredményét is nyilvánosságra hozzák.
Létrejöhetne egy egyszerű digitális felület is, ahol a fonyódiak:
- javaslatokat tehetnek;
- támogathatják mások ötleteit;
- követhetik azok sorsát;
- elolvashatják a fontosabb döntések közérthető indoklását;
- megnézhetik, hogyan szavaztak a képviselők;
- részt vehetnek a részvételi költségvetés szavazásán.
Ehhez nem kell bonyolult és drága informatikai rendszer. Egy jól felépített webes felület, megfelelő azonosítás és átlátható szabályok elegendők lennének az induláshoz.
Természetesen meg kell tartani a személyes és papíralapú részvétel lehetőségét is azok számára, akik nem szeretnének digitális felületet használni.
A képviselő nem tévedhetetlen – de felelősséggel tartozik
Nem várható el egyetlen képviselőtől sem, hogy mindig jó döntést hozzon. Egy város működtetése összetett feladat, és utólag könnyű okosabbnak lenni.
Azt azonban joggal várhatjuk el, hogy a döntéseknek legyen gazdája. Ha valami nem működik, ne mindenki más legyen a hibás. Ha egy terv rossznak bizonyul, lehessen korrigálni. Ha egy ígéret nem teljesül, kapjunk érthető magyarázatot.
Nem az a jó vezetés, amely soha nem ismeri el a hibáit. Az a jó vezetés, amely időben észreveszi, kijavítja őket, és közben nem kezeli kellemetlen akadályként azokat, akik kérdeznek.
A kritika nem ellenséges tevékenység. Sokszor éppen az kérdez a legtöbbet, akinek fontos a város.
Fonyód lehetne ebben példa
Egy kisvárosban sokkal könnyebb valódi részvételt teremteni, mint országos szinten. Ismerjük egymást, ugyanazokat az utcákat, strandokat, üzleteket és intézményeket használjuk. Egy rossz döntés következményeit és egy jó fejlesztés eredményét is közvetlenül látjuk.
Fonyódnak nem kellene megvárnia, amíg máshol tökéletes rendszert találnak ki. El lehetne kezdeni kicsiben: egy meghatározott összeggel, néhány lakossági javaslattal, egy átlátható szavazással és nyilvános képviselői beszámolókkal.
A demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy időnként kiválasztjuk, kik döntsenek helyettünk. Azt is jelenti, hogy közben kérdezhetünk, javasolhatunk, ellenőrizhetünk, és bizonyos ügyekben közvetlenül is alakíthatjuk a várost.
Fonyód nem nézőtér. Ez a város azoké is, akik nap mint nap benne élnek.